Vannak fonalak amelyek nagyon öntudatosak . Talán ti is tapasztaltátok már . Valamit szeretnétek alkotni belőlük , de nem hagyják magukat .Hiába fogunk kötőtűt , ha ők szövetként szeretnék folytatni a létüket vagy éppen fordítva . Mit tehet ilyenkor az ember ? Megadja magát , s engedi hogy az anyag vezesse .
Így voltam ezzel a fonallal :
Ekként a szöszként kezdte az életét :
Kicsit vadra , színesre szerettem volna , hogy a cérnázásnál ne kerüljenek egymás mellé a színek , de azért mégis legyen szép harmonikus .
Amikor elkészült ....hát tetszett is , meg nem is . Kötni gondoltam , de hát ez az előbb említett okok miatt meghiúsult , így felvetőszálat kerestem neki . Ez is okozott némi problémát , 2 nap válogatás és tervezgetés után egy egészen semleges mogyoró színre esett a választásom . Hagytam , legyen a színeske az erősebb . :)
Az eredményt láthatjátok . Engem meggyőzött , jó volt hogy hagytam magam .