2010. augusztus 19., csütörtök

Varrtam :)

Van már egy jó ideje , hogy előszedtem a varrógépet .Most rávettem magam .Mindig a kezdet nehéz , az előpakolás .Ha ez megvan (kb.5 perc ) , utána már megy a munka .
Ezt a blúzt egy lánynak varrtam , akinek nagyon megtetszett az enyém .Ő bőrös , úgyhogy  a blúz helyett egy szép öv  tulajdonosa leszek .:)
A karneváli készülődést megúsztam , mert a kipakolásom elveszett a bürokrácia útvesztőiben .Egy kedves ismerősöm , egyenlőre üresen álló butikja elé pakolhattam volna , de nem lehet .A magyarázat érdekes .Csak akkor lehet , ha az áru ugyanaz , mint a butikban forgalmazott áru .Mivel az üzlet most üres , az ott árult cucc az a semmi , a kendő és az ékszer pedig  valami , így ez nem lehetséges .
"Bakfitty " , mondaná Hofi .Nos nem szomorkodtam , mosolyogtam egyet és gondoltam , akkor munka helyett legyen szórakozás !
Szép hétvégét és szép ünnepet kívánok mindenkinek !

Az ünnep története :


A néphit korábban is e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, illetve e nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termést várhattak. István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg.

István halála után augusztus közepe megmaradt törvénylátó napnak, a változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt következett be. 1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.

Míg az István-kultusz kialakulásának kezdeti szakaszában a hatalmi, politikai szándék volt meghatározó, a második fázisban a vallási aspektus megerősödése tűnik szembe. Mondhatni: a -fentről- szervezett szentkultusz további legendák hozzátapadása révén -lefelé- terebélyesedett. A legendákkal és illusztrációkkal formált Szent István-kép, mely kegyetlen és szigorú, ámde igazságos fejedelmet festett le, inkább az uralom legitimációját szolgálta, semmint a király személyes tiszteletének megalapozását a hívek körében. A tizenkettedik századtól a fejedelemkultuszt jelentõsen átalakította Szent István képének összefonódása a Mária-tisztelettel.

Újabb változás 1686-ban következett be, amikor a törökökön győztes Szent Liga feje, XI. Ince pápa Buda elfoglalása után az egész kereszténység számára a vár visszafoglalásának napját jelölte meg Szent István ünnepeként (ez szeptember 2-a), ám az egyház továbbra is augusztus 16-án tartotta az ünnepet. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa erősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek ez a nap is áldozatul esett.

A revízió szolgálatában

Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot -nemzeti- ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt. A Szent István nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották, ami nem is csoda, hiszen az első, 1860-ban tartott megemlékezés országos tüntetéssé terebélyesedett. Ettől kezdve a hatalom eltűrte Magyarországon augusztus 20. megünneplését, majd 1884 októberében több képviselő lázasan követelte Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítását.

Nem mindenki támogatta az ötletet, mondván: egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, ezért az összetartozás szimbóluma csakis március 15-e lehet. Évekig tartó vita után a képviselőház 1891 májusában augusztus 20-a mellett voksolt. Ekkor az uralkodó, Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A Szent István-nap össznemzeti ünneplése azonban nem igazán sikerült: a többi felekezet tiltakozott és nemzetiségi botrányok is kísérték a döntést.

A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, és alaposan átpolitizálódott. A korábbi tartalom kiegészült a szentistváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel, aminek következtében augusztus 20-a az irredenta mozgalmak központi emlékezési napjává vált.

Különösen így volt ez 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján. Ekkor Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945-ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

Kommunista kisajátítás

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották ésszerű megoldásnak - ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt -, így szellemileg és tartalmilag teljesen átalakították. Szent István ünnepéből az -új kenyér ünnepe- lett, majd az új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949-1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett, 1950-ben pedig a napot az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

Kevesen tudják azonban, hogy az -új kenyér ünnepe- eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett.

Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült.

Budapest, 1985. augusztus 20. Nemzetiszínű zászlóval és a magyar címerrel feldíszített hajó úszik a Dunán az augusztus 20-i hagyományos vízi- és légibemutatón Budapesten.

1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keverednek. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.

4 megjegyzés:

nöné írta...

Nagyon sokrétű vagy! Nagyon szép lett a kis blúz,

Elinor17 írta...

Köszi !Szerencsés vagyok , mert igazi ügyeskezű családból származom .Mindenki gyönyörűen kézimunkázik .Én pedig kíváncsi természet vagyok .Szeretek kipróbálni mindenfélét .:)

Erzsi írta...

Gratulálok ehhez a kimerítő összefoglalóhoz! Most sok mindent megtudtam, a nagy részéről eddig még nem is hallottam semmit. Köszi!

Elinor17 írta...

Bár az írást egyszer a netről mentettem , így nem az én érdemem .De azért nagyon köszönöm Erzsi !