2016. február 11., csütörtök

Kézműves műhelyek Indiában

Nemrégiben egy régi álmom teljesült , Indiában jártam .Nem egy tipikus turistaúton vettem részt , kézműves műhelyekben , kis falvakban jártunk . Emberibb , őszintébb arcát láttam az országnak .
Ráadásul 9 csodás ember útitársa lehettem . A csoportunkat Vidák István vezette , akinek nagyon hálás vagyok a lehetőségért  , s hogy megismerhettem .
India egy időutazás is volt , nem csak térben távolodtunk el itthonról . A múlt és a jelen keveredik ott egy izgalmas lüktető világgá , ami teljesen elvarázsolt . Így nem  ígérek nektek 100 %-ban elfogulatlan beszámolót , csak a saját szememet át tudom megmutatni amit láttam . Napokig elfogott a sírás amikor a fényképeket nézegettem és felidéztem magamban az élményeket .
Leginkább az emberek kedvessége , közvetlensége ami annyira hiányzik azóta is . Nem tudom , hogy a külföldiek által gyakrabban látogatott helyeken is így van ez vagy sem , de amit mi tapasztaltunk , az igazán szívmelengető volt . Megszólítottak az utcán , s megkérdezték , hogy honnan jöttünk . Nem mindenki tudta , hogy merre van Magyarország , de a többség igen . Kíváncsiak voltak hogy tetszik India és sok jókívánságot kaptunk , hogy érezzük jól magunkat , s legyünk nagyon boldogok .
Nagyon szerettem hogy nincsenek szigorú szabályok , hogy olyan érzésem volt mintha egy hatalmas családba csöppentem volna . Persze van már maszatolós telefon , s a fiatalok szelfiznek mint itthon , de a közösség összetartása erős .Valószinüleg egy ilyen hatalmas országot nem is lehetne máshogy működtetni , csak hogy megmarad egy bizonyos önszerveződés és rugalmasság . Döbbenetes , hogy a lakosság száma 1,2 milliárd .
Nagyon sokan élnek az utcán a szó legszorosabb értelmében . Mégis mosolygósak az emberek .
Ami számomra az egyetlen zavaró körülmény volt az a kosz . Nem a szemét az utcán , azt meg lehet szokni , hanem az hogy bármihez nyúltam szívesen kezet mostam volna utána , pedig nem vagyok mániás . :)
Az utcái szemétkupacok , a sétáló tehenek rövid idő alatt természetessé váltak . Az állatok békések és részt vesznek az utcai hulladék eltüntetésében . Ami ehető ...no pár dolog ami nem az a bendőjükben végzi . Kutyák , majmok , tehenek , mókusok nem jelentenek látványosságot . Részei az utcaképnek .
Sajnos nagyon sok már a géppel készített tucattermék .A kézművesség ott is olyan érték amire jó lesz odafigyelniük , hogy ne vesszen el .
Mi sok műhelyt láttunk , de országosan nem tudom , hogy ez mennyire jellemző .
Nagyon egyszerű műhelyekben , egyszerű szerkezetekkel dolgoznak . Így készülnek azok a csodás textilek amelyekből majd néhányat megmutatnék néhány bejegyzésben .
A fotók Delhiben készültek , ahol az első napunkat töltöttük .



Istvánék kiállítása a Balassi Intézetben .






Hímzett kasmíri kabát 



Hímzett kasmíri szőnyegek


Jellegzetes régi indiai ház 


Kemence 


Fából faragott szekér 


A fotók a Néprajzi múzeumban készültek . Van egy csodálatos régi textilgyűjtemény is , amit sajnos nem sikerült megörökítenem , mert nem szabad fotózni .





2 megjegyzés:

aarkus írta...

Fantaszikus, felejthetetlen utazás lehetett, köszönjük, hogy megosztod velünk!

Elinor17 írta...

Örömmel ! Remélem hogy a beszámoló és a fotók segítségével picit átélhetitek ti is . :)