Szemezgettem egy ideje Bucilla fonalaival és most kísértésbe estem .Az erdőre emlékeztet , amikor nagyon sűrű és rejtekes .:)Épphogy bekukkant a napsugár .Szinte éreztem az avar illatát és hangját , ahogy megzörren a talpam alatt .
Aztán találtam itthon egy szép csiszolatlan szalagos jáspist és gondoltam készítek néhány fotót , hogy mutatnak együtt .Mindketten csíkosak és szép színűek .
Ez lett az eredmény :
Egy ideje már , hogy szerettem volna megtanulni fonni .Úgy látszik itt lett az ideje , mert Zalaegerszegen a falumúzeumban találkoztam egy lánnyal aki a segítségemre volt .Be is ruháztam némi gyapjúra és egy orsóra , hogy gyakoroljak .A szomszéd árusok jól mulattak azt hiszem és mire eljött a hazamenetel ideje , már néhány méter saját készítésű fonallal lettem gazdagabb .Nem mondom , hogy könnyen ment .:)
Viszont most már még inkább látom , hogy a gyapjú milyen csodás anyag .Hihetetlen vékonyra is fonható .Nagy élmény dolgozni vele .Köszönet a bárányoknak !:)
3 megjegyzés:
Nagyon szép a fonásod, nem is olyan mint egy kezdőé:) A fonalról csak annyit, hogy örülök, hogy tetszik:)
Tényleg szép a fonalad! :))
Hűű, nem semmi, hogy fonsz is, gratulálok!
Köszönöm Lányok!Igyekszem megtanulni sok mindent .Ne vesszenek el a régi hagyományok .:)
Megjegyzés küldése