Ez a csillagászati tél kezdete és az év leghosszabb éjszakája .Holnaptól hosszabbodni fognak a nappalok , egészen a nyári napforduló idejéig .A fény születését ünnepeljük , mint őseink tették valaha .Szerte a világon tüzek gyúltak , hogy eljöjjön a világosság ideje .
Az országban ma is több helyen szertüzeket raknak és közösen várják a Nap felbukkanását a hajnali égbolton .
Egy kis gyertya meggyújtásával is támogathatjuk az ünnepet .
Egy verset találtam az alkalomhoz .
Ahol földre ér az ég
Ahol földre ér az ég Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Keresnék egy nagy-nagy sziklát S tetejére leülnék Nyújtózkodnék egy nagyot Örülnék, hogy ott vagyok És kezemmel ölbe vennék Minden egyes csillagot Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Lábaimat jól megvetném S fenyőfává változnék Nőnék, nőnék magasra Szálasodnék szálasra Sok szép ágam mindenkinek Menedéket nyújtana Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Odavezető út szélén Nagy máglyákat gyújtanék Minél többen jöjjenek Egymás köré gyűljenek Igaz dallal igaz tánccal Életnek örüljenek Hogyha oda mehetnék Ahol földre ér az ég Nem törődnék búval, bajjal Nevetnék, csak nevetnék Nem törődnék búval, bajjal Nevetnék, csak nevetnék Sólyomfi Nagy Zoltán |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése