2010. október 4., hétfő

Reményik Sándor verse



Mint kehely szélén zengő aranycsöppek: 
Az örömital benned muzsikál,
Túláradna, de nincs merre-hova,
Leperegne, de csak habozva áll.
Raksz vértet, páncélt a szíved fölé,
De ver a szíved vért, páncél alatt -
Ujjongva szólnál: most boldog vagyok!
- És összeszorítod a fogadat!

Reményik Sándor

2 megjegyzés:

Ágnes írta...

Nagyon szép!

Elinor17 írta...

Valóban , nagyon szépek Reményik Sándor versei .Mély érzelmekről és hazaszeretetről tanúskodnak .Örülök , hogy tetszik Neked !:)